Az Ökológiai Gazdasági Kutató Intézettől két előadó is érkezik az Eger Wine Meetup színpadára. Mezőfi Lászlót és Miglécz Tamást kiemelt kutatási témájukról, a sorköztakaró növényekről kérdeztük. Felvetettük az aszályos évek jelenségét, és emellett más olyan gyakorlati témák is előkerültek, mint hogyan érdemes nekivágni a technológia alkalmazásának.
Bár még mindig megosztja a gazdákat, egyre több esetben láthatjuk a sorköztakaró aljnövényzet alkalmazását a szőlőültetvényekben. Mi az alapvető célja ennek a technológiának?
Mezőfi László: A technológia alapvető célja, hogy megóvjuk, illetve javítsuk a talajt. Sorköztakaró növények alkalmazása mellett a talaj nem erodálódik tovább, a szervesanyag feldúsul a felsőbb rétegekben, és ezzel összefüggésben a talaj biológiai aktivitása és a talajélet is fokozódik. Emellett a takarónövényekkel borított talajnak javul a szerkezete, és részben ebből adódóan jobban megtartja a vizet. A talajjal kapcsolatos pozitív hatásokon kívül a technológiának számos más egyéb tényezőre is pozitív hatása lehet, például nagyon hasznos méhlegelőként is tudnak funkcionálni ezek a sorközök.
Aszályos, száraz években sokan fogalmaznak meg kétséget, hogy a plusz versenytárs nem jelent-e túl nagy fenyegetést a szőlőnövény számára?
ML: A technológia kifejezetten jól alkalmazható szőlőültetvényekben, mivel a szőlő gyökerei nagyon mélyre hatolnak a talajban. Így a sorköztakaró növényzet nem lesz komoly versenytársa a kultúrnövénynek. Ugyanakkor meg kell jegyezzük, hogy elsősorban friss telepítésnél, illetve szárazabb években a sorköztakaró kismértékben visszafoghatja a szőlő fejlődését. Beállt ültetvények esetén azonban még szárazabb években sem tapasztaltuk zavaróan nagymértékű, a szőlő fejlődésére kifejtett negatív hatását a sorköztakaró aljnövényzetnek. Ezzel szemben a sorköztakarás pozitív hatásai még szárazabb években is érvényesülnek.
Miglécz Tamás: Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy eleve egy kicsit túlzásnak tartom a fenyegetés szó használatát. Extrém szárazság és rossz fajösszetétel esetén kialakulhat konkurencia, ha zölden vannak tartva a sorközök, de fenyegetést akkor sem jelent. Persze ehhez valóban szükséges, hogy a sorköz növényzete megfelelő legyen. Méréseink szerint növényegészségügyi kockázata sincs a sorköztakarásnak.
A sorköztakaró aljnövényzetet kutatják. Mi volt az az eredmény, amely leginkább meglepte önöket vizsgálataik során?
ML: Talán az lepett meg leginkább, hogy egyes hasznos ízeltlábúak (fátyolkák) egyedszáma a sorköztakaró aljnövényzet alkalmazásának következtében még a szőlőtőkéken is kimutathatóan nőtt.
Mekkora jelentőséggel bír, hogy konkrétan milyen sorköztakaró növényzet kerül elvetésre? Egy akkora földrajzi területen, mint Magyarország, nagyjából hasonló magkeverékkel lehet számolni, vagy sokkal komplexebb a válasz?
ML: Mostanra egyértelműen látszik, hogy Magyarországon belül is a különböző földrajzi régiók és/vagy talajtípusok esetén más-más magkeverék alkalmazása lenne célszerű. Jelenleg azon dolgozunk, hogy többféle magkeverékünk legyen. Elsősorban szárazságtűrőbb magkeverékeket szeretnénk kifejleszteni. Az ÖMKi “Élő Sorköz” hatfajos magkeveréke sok talajtípus esetén kielégítő megoldást jelent, ugyanakkor például az alföldi homoktalajokon sajnos gyengén szerepel.
Ha valaki úgy dönt, hogy a gyakorlatban szeretné mindezt kipróbálni, mi legyen az első lépés?
ML: Első lépésként én valamelyik kereskedelmi forgalomban kapható többfajos keverékkel próbálkoznék. Ha a magkeverék már 4-5 virágos faj (tehát nem fűféle) magjait tartalmazza, akkor jó eséllyel lesz benne olyan faj, ami az adott talajtípuson jó borítást tud adni. Nagyon sok múlik a vetésen, így nagyon megéri a magágy előkészítését és a vetést arra kifejezetten alkalmas eszközökkel végezni.
MT: Amennyiben bizonytalanok bizonyos kérdésekben, szeretnének tanácsot kérni, tudjuk ajánlani a már megjelent és honlapunkról ingyenesen letölthető kiadványainkat, de a személyes, emailen, vagy telefonon történő megkeresésekre is szívesen reagálunk.
Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézet. Ma világszerte sokan foglalkoznak ezzel a területtel, miért fontos az, hogy Magyarországon is legyen ezzel foglalkozó szervezet?
MT: Első sorban azért, mert sok esetben az egyes újító szellemű módszereket más adottságokkal rendelkező régiókban fejlesztették ki. Mielőtt ezeket kritika nélkül átvennénk, érdemes ezen módszereket országunkban is minél szélesebb körben kipróbálni on-farm körülmények között beállított kísérletekben. Ez az on-farm szemléletmód az, amiben az ÖMKi kifejezetten erős. Kiterjedt, folyamatosan bővülő on-farm hálózatunk van.
Hogyan változott itthon az ökológiai szőlőtermesztés megítélése az utóbbi évtizedekben?
ML: Szerencsére a szőlő azon kultúrák közé tartozik, melyeket ökológiai művelésmód mellett is többnyire biztonságosan és sikeresen lehet termeszteni. Az olyan szőlészetek esetén, ahol egyből bort készítenek, a késztermék magasabb áron értékesíthető, és a tapasztalatok szerint a vásárlók hajlandóak ezt bizonyos mértékig meg is fizetni. Talán ennek is köszönhetően az elmúlt években nőtt az ökológiai művelésmódú szőlész-borászatok száma, illetve az ilyen szőlészetek megítélése is egyre jobb. Míg 20 évvel ezelőtt az emberek “öko” alatt nagyon sokszor egy elhanyagolt, kevésbé gondozott ültetvényre asszociáltak, ma már egyre többen vannak tisztában vele, hogy az “öko” vagy “bio” alapvetően nem azt jelenti, hogy magára hagyjuk a helyszínt, hanem olyan gyakorlatokat alkalmazunk, melyeknek kisebb a környezeti terhelése. Emellett ma már számos ökológiai művelésmódú szőlészet bizonyítja, hogy egy ökológiai ültetvény is lehet olyan szép és rendezett, mint egy hagyományos művelésmódú.
Az ökogazdálkodáshoz biztosan komplex kutatási tevékenység társítható. Kiemelhető, hogy milyen témákkal, technológiákkal foglalkozik az ÖMKi elsősorban?
ML: Mostanra az ÖMKi tevékenysége szinte az agrárium összes különböző ágazatát lefedi valamilyen mértékben. Legyen szó kertészeti vagy szántóföldi kultúrákról, állattenyésztésről, agrárinformatikáról, aktuális szakpolitikai kérdésekről vagy szaktanácsadásról. A több mint 50 kollégánk különféle projektjeire nincs is mindig rálátásunk. A Kertészeti Csoporton belül a mi kutatásaink mellett például vannak kollégák, akik tájfajta paradicsomok újra termesztésbe hozásával, komposzttálással és ezzel kapcsolatban a tőzeg (mint ültetőközeg) kiváltásának lehetőségével, alternatív tápanyagutánpótlási módszerek és talajba juttatható mikrobiológiai készítmények tesztelésével, esetleg különböző talajtakarási módszerek zöldségtermesztésben való alkalmazhatóságával és talajéletre kifejtett hatásának vizsgálatával foglalkoznak. Az érdeklődők részletesebben tájékozódhatnak a https://biokutatas.hu weboldalon a különböző futó projektjeinkről.
Azok számára, akik nem ismerik belülről a kutatók világát, hogy mutatható meg, hány év munkája áll egy-egy projekt mögött?
MT: Az ÖMKi-nél 2012 óta végzünk sorköztakarással kapcsolatos vizsgálatokat. Eleve az Élő Sorköz keverék összeállításához is több mint 4 év kutatói munkára volt szükség. Ugyanúgy, ahogy a gazdálkodókat keretek közé szorítják az éves ciklusok, úgy a sorközök növényzetét és minket is. Több idényre van szükség arra, hogy egy keverék “beálljon”, kiderüljön, hogy hogyan teljesít. Jelenlegi sorköztakarással foglalkozó projektjeink 2020-tól indultak el, és körülbelül mostanra állnak rendelkezésünkre olyan adatsorok, amelyekre már nem előzetes eredményként tekintünk. Ráadásul saját eredményeink, terepi tapasztalataink, vagy éppen a gazdálkodókkal folytatott beszélgetések által mi is folyamatosan inspirálódunk, új megválaszolandó kérdések merülnek fel bennünk, melyekre, ha egyszer sikerül vizsgálatot beállítanunk, szintén majd csak évek múlva tudunk kielégítő válaszokat adni.
A kutatási területek mellett milyen konkrét, személyes segítséget tudnak nyújtani szőlőtermesztéssel foglalkozóknak? Kiknek érdemes Önökhöz fordulnia?
MT: Időről időre érkeznek felénk megkeresések talajtakarással kapcsolatban. Nem csak szőlészektől, hanem más gazdálkodóktól, vagy egyéb területet kezelő szervtől, személytől is érkezik megkeresés, hogy mivel takarnánk bizonyos kultúrák, vagy akár napelemparkok, házikertek talaját. Ezekre mindig igyekszünk készségesen válaszolni, amennyire a lehetőségeink engedik, vagy olyan kollégát javasolni, aki kompetensebb lehet a témában.
