Szakterületednek számít többek között az abiotikus stresszhatások (vízhiány, magas hőmérséklet) szőlőélettanra és -érésre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Miért választottad ezt a témakört?
A téma talált meg engem, amikor még az útkeresés időszakát éltem. Amikor elkezdtem a kutatói pályafutásomat, ebbe a témába csöppentem. A kutatói munka során felfedeztem ennek a témakörnek a komplexitását és azt is, hogy ezeknek a hatásoknak rendkívüli nagy szerepe van a szőlő- és így a borminőség kialakításában. A szőlő olyan növény, aminek sokszor jót tesz, ha szenved egy kicsit, jobb lesz a borminőség. Természetesen a különböző fajták eltérően viselkedhetnek, eltérő módon és mértékben reagálják le a stresszhatásokat, ami még izgalmasabbá teszi ezt a kutatási területet. Úgy éreztem, hogy a kutatással kapott eredmények hasznosak lehetnek a szőlő- és borágazat számára.
Mit tapasztalsz, melyek a legtipikusabb tévhitek a szőlészek, borászok fejében a klímaváltozással kapcsolatban?
A szőlő- és bortermelők egyre inkább a saját bőrükön tapasztalják a klímaváltozás hatásait. A szkeptikusabbak azt mondják, hogy mindig voltak ilyen jellegű kilengések az időjárásban, és szerintük nem kell nagy feneket keríteni a dolognak. Tény, hogy Magyarországon az elmúlt néhány évtizedben több mint egy fokkal emelkedett a vegetációs időszak átlaghőmérséklete, nagyobb gyakorisággal jelentkeznek a szélsőséges időjárási események. Ez a termőhelyre és így szőlőre is hatással van. Ugyanakkor a problémát mindig a helyén kell kezelni; van, ahol nagyobb, van, ahol kisebb hatását látjuk ennek a folyamatnak.
Hogyan látod, a magyar termelők mennyiben hajlandóak lépéseket tenni a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében?
Akiket erősen érintenek a klímaváltozás negatív hatásai (pl. olyan termőhelyen vannak a szőlőültetvényei, ami már eleve veszélyeztetett), azok próbálnak megoldásokat találni a problémára. Úgy látom, hogy az új ismeretek, technológiák megismerésére megvan a nyitottság. Nyilvánvalóan az, hogy mennyiben hajlandóak lépéseket tenni, nemcsak a nyitottságtól, hanem a költségektől is függ.
Ha valakit az előadásnál mélyebben is érdekel ez a téma, hol bővítheti az ismereteit?
Viccesen mondhatnám azt is, hogy iratkozzon be hozzánk szőlész-borász képzésre, és ott sok érdekes és hasznos információt fog hallani. Vannak magyar nyelvű egyetemi jegyzetek ebben a témában, illetve angol nyelven sok eredmény elérhető, hiszen a világ szőlészeti kutatásának ez az egyik legfontosabb irányvonala.
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen folyó szőlész-borász képzés koordinátoraként hogy látod, a fiatal generáció mennyire érdeklődő a fenntarthatósági, klímaváltozási témakörökben?
A tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy a hallgatók nyitottak és érdeklődőek. Felismerik a probléma aktualitását, és belátják, hogy ezek az ismeretek majd segítenek nekik később az érvényesülésben, amikor aktív tagjai lesznek szőlész-borász társadalomnak.
